A mediterrán éghajlatú Villány és a környékbeli települések Közép-Európa egyik legjobb adottságú szőlőtermelődi vidéket, a Villány-Siklós borivdéket alkotják. A Pécstől 30 kilométerre délre fekvő dimbes-dombos terület az ország legnépszerűbb borainak szülőföldje, az igényes borivók valóságos zarándokhelye. A borok mellett a gazdag történelmi-művészeti emlékek, a magas színvonalú szálláshelyek és a kitűnő csárdák teszik igazán vonzóvá Villány környékét.
Azonban Villány nem csak borokból és pincékből áll!
Olvasd el a cikkünket és csodáld meg Villány környékét, amelyet most bemutatunk neked. Ha még nem tudod hova menjél nyarani, akkor nem kell tovább gondolkodnod rajta, mert itt mindent megtalálsz, amire csak vágysz. Mindezt most be is mutatjuk neked. A szállás miatt sem kell a fejedet törnöd, mert most hihetelnül kedvező áron szállhatsz meg nálnuk, plusz hotelünktől minden egy karnyújtásniyra van! Már fogynak a helyek, siess, ne hogy lemaradj, foglalj szállást még ma ide kattintva!!
Nézzünk körül a környéken!
Az alig 10 ezer lakosú Siklós városa Magyarország egyik legjelentősebb politikai központja volt a 15. században. Itt rendezte be székhelyét az országot tényleges irányító II. Garai Miklós, aki a délvidéki birtokainak köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb főurának számított. A Garai család impozáns vára mellett Siklós kiemelkedő látnivalója a középkori freskókkal teli ferences templom és az elbűvölő szépségű török dzsámi.
Mohács Villányhoz hasonlóan vegyes lakosságú város, ahol 1920 előtt még nagy számban éltek szerbek és horvátok. A városba a gazdag délszláv néprajzi kiállítás, illetve az 1526-os tragikus kimenetelű mohácsi csata emlékparkja miatt érdemes ellátogatni.
Az Ormánság az ország egyik elfejtett részének számít, ami leginkább a megrázó szegénysége miatt szokott bekerülni a híradásokba. Kevesen tudnák azonban, hogy az itt épült református templomok festett kazettás mennyezetei csodaszépek, méltó vetélytársai a híres felső-Tisza-vidéki és erdélyi református templomoknak. Az ormánsági református falvak valaha szigetet képeztek az egységesen katolikus Dunántúlon. A birtok mindenáron való egyben tartása érdekében azonban gyakorlattá vált, hogy a reformátusok csak egy gyereket vállaltak, ezért számuk nagymértékben lecsökkent.
Borospincék és présházak
Villányban már ősi idők óta foglalkoznak borászattal, amely a 18. században a környékre beteletülő sváb gazdáknak köszönhetően lendül fel ismét. A rendszerváltást követően ez a terület vált az ország legjelentősebb bortermelő vidékévé, az 1990-es években több ízben is Villányi borász nyerte el az Év Bortermelője díjat. Villányban ma inkább vörösborokat, még a közelében lévő siklósi dűlőkön fehérborokat készítenek. A borkóstolásra számos lehetőség áll rendelzésünkre, előzestes szervezés általános nem szükséges, azonban patinác, régi pincében csak kevés helyen iszogathatunk.
Villányban működnek a vidék legismertebbek pincészeteinek központjai. Fő vonzerejét a Siklós felé kivezető utat szegélyező, számtalan hangulatos borkóstolási lehetőséget kínáló pincesor, valamint az úgynevezett Teleki-pincében berendezett bormúzeum jelenti. Ez utóbbiban a borászati eszközök mellett figyelmet érdemelnek a régi villányi borosüvegek, melyek között néhány százéves darab is akad. Villány lakosságának még ma is körülbelül 50-60 százaléka sváb származású.
Villánytól pár kilométerre fekszik Villánykövesd, varázslatos hangulatú kis pincefalu, amely kitűnő hely borkóstolásra. A közel 70 megegyezésig hasonlító présházat az ország egyik leglátványosabb falusi építészeti együtteseként tartják ssámon. Különlegesség továbbá, hogy a két szinten sorakozó házacskák alatt egy-egy Mária Terézia korabeli pince húzódik.
Magyarországon ritkaságnak számít, hogy a Villánykövesdtől alig pár kilométerre fekvű Palkonyán egységes falukép fogadja az ide érdekőket. Az önkorményzat az 1990-es években felvilágosító kampányt indított, amelynek eredménye nem maradt el: az emberek egy idő elteltével el kezdték értékelni a helyi hagyományokat követő építészetet, s mára már valósággal vidattá vált parasztházat vásárolni Palkonyán.
Különösen imponáns látványt nyújt a falu elején található 19. századi pincesor. Szinte mediterrán hangulatot varászoltak a dél-magyarországi faluba a fehérre festett 53 présház ajtajával. Palkonya klasszicista temploma a kevés az ország kevés köztemplomának egyike. Kupolája és fehár tornya egy török dzsámira emlékeztet. 2007-ben Palkonya Európa kulturális faluja volt.
Kirándulás a környéken
Mohácsi Történelmi Emlékhely – 1526. augusztus 29-én a magyar hadsereg másfél óra leforgása alatt tragikus vereséget szenvedett a török hódítóktól. Az 1976-ban, a csata 450. évfordulóján létrehozott emlékpark Mohácstól 7 kilométerre délre, pontosan a csata helyszínén található, ott, ahol mintegy 15 ezer magyar katona holtteste nyugszik. A pénztárnál kapott térkép segítségével könnyen azonosíthatjuk az egyes látnivalókat, az elsőre szokatlannak tűnő szimbólumokat. Így például a bejárati kaput alkotó fémdarabok a csata során elesettek csontjait jelképezik, a kapuval szemközti meghasadt kőrózsa pedig Magyarország későbbi három részre szakadását fejezi ki. A katonák emlékét, illetve az összecsapás legismertebb szereplőit, II. Lajos magyar királyt, Tomori Pál kalocsai érseket és hadvezért, valamint Szulejmán török szultánt kopjafák jelenítik meg.
Mohácstól északra, az 56-os út mellett, Mohács–Szőlőhegy után jobb kéz felől találjuk a csatában elesett, pontosabban menekülés közben a Csele-patakba fulladt II. Lajos halálának helyét jelölő emlékművet.
Harkányi gyógy- és strandfürdő – Az 1824 óta használt, magas kéntartalmú harkányi gyógyvíz bőrbetegségek, nőgyógyászati, mozgásszervi és különösen reumatikus betegségek esetén csodákra képes. A hatalmas fürdőkomplexum a termálvizes gyógymedencék mellett egy szabadtéri strandfürdőből és egy élményfürdőből ál.
Kommentek
Még nincsnenk hozzászólások.