A kápolna
Katolikus vallási emlékhely, a község déli határában helyezkedik el. 1739. évi pestis járvány idején sok ember esett áldozatul a községben is annak ellenére, hogy karantént rendeltek el a megyében, az uradalom területén, a drávai és karasicai átkelőket katonaság őrizte. A vész elmúltával - a járvány alatt tett fogadalmuknak megfelelően - kápolnát építettek szent Rókus tiszteletére. A hagyomány szerint az építőanyagot a hívek kezükben, hátukon hordták össze. Augusztus 16-án processzióval emlékeztek a vész elmúltára.
Szent Rókus
Szent Rókus Montpellierben született 1340–1350 között, majd Vogheraban, Itáliaban halt meg 1379.ban.S szent hitvalló, csodatévő ferences rendi szerzetes volt, akit általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik. Ünnepe a halála évfordulóján, augusztus 16-án van.
Húsz éves korában Rókus pénzzé tette korábban már meghalt szülei örökségét, majd azt szegényeknek és ispotályoknak ajándékozta. Elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt. Az acquapendentei kórházban ápolt először pestisbetegeket. Ezután Cesenába, Riminibe, Trevisóba, Novarába és Voghera városába ment gyógyítani. Rómában és Piacenzában is tevékenykedett. Érintésével meggyógyított számtalan embert, többek között egy bíborost, a pápa fivérét, az Európa lakosságának harmadát-felét kipusztitó, 1367-68. évi járványból. A temetetlen holtakkal zsúfolt utcákon, gyenge, kis termete, göndör szőke feje, fehér bőre ellenére emberfeletti munkát végzett általa a Teremtő.
Piacenzában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat meg ne fertőzzön, a város melletti erdőben, egy barlangban húzódott meg. A közelben ma is élő forrás fakadt. A legenda szerint egy vadászkutya látta el élelemmel, ábrázolásainak állandó szereplője. Miután felgyógyult, visszatért Vogherába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után, lényegében ismeretlenül halt meg, két évtizeddel az 1368-as, nagy pestisjárvány után.
Kommentek
Még nincsnenk hozzászólások.