Legendák szólnak a Máriagyűdi Kegytemplom titkairól. A 17. százaból olyan rendkívüli leletek kerültek elő, amelyek a hely különlegességéről árulkodnak. A leltek alapján azt kell mondjam, hogy nem csoda, hogy rengeteg zarándok és túrista látogat el ide év

 

 

 

 

 

 

Máriagyűd  Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 25 km-re délre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Gyűd első okleveles említésére 1290-ben került sor, viszont ennél jelentősebbek azok a feljegyzések, amelyek a 17. század végén keletkeztek. Az utóbbi leletek azért olyan különlegesek, mert a Márai-Jelenésekről tesznek említést. A korabali feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakán egy Tamás nevű katolikus gazdának. Legendák szólnak erről a helyről, amelyek úgy tartják, hogy a magyarok előtt szlávok éltek itt, amely idő óta Márai-szobor áll itt és a hely a Forrásközi Nagyasszony oltalma alatt áll. 1689-től a kegyhelyet ferencesek gondozzák.

 

Ha te is úgy döntenél, hogy zarándokként vagy túristaként ellátogatnál a Máriagyűdi Kegytemplomhoz, akkor ne aggódj a szállás miatt, mert hotelünktől nem messze esik Máraigyűdtől és folyamatos kedvezménykell várjuk az ide érdekőket, amelyeket ide kattintva tekinthetsz meg.

 

 

Jelentősebb történések a templom életében

A templom külső oldalán látható kőből faragott Mária szobor a zarándokok kedvelt imádkozó-helye. A ma látható szobrot Nesselrode Vilmos püspök 1713-ban adományozza. Az ezt követő időben a templomot megnagyobbítják és barokk sítlusban átépítik. 1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja a templomot, és búcsú-kiváltságokkal látta el. A huszadik század közepén  a szerzetesrendek feloszlatásakor a  a ferencesektől világi papok veszik át a kegytemplomot. A templom teljes felújítására a 90-es években kerül sor.  2008-ban XVI. Benedek pápa az újabb kiváltságokkal járó basilica minor címet. Ma is több ezren érkeznek ide egy-egy búcsú alkalmával, és zarándokok keresik itt a belső megnyugvást.

 

 

Zarándokoknak

A Máriagyűdi Bazilika Magyarország egyik legkedveltebb zarándok-célpontja. Ennek oka, hogy évszázadok óta a Tenkes-hegy lábánál a megpihenés, elcsendesedés, feltöltődés és gyógyulás élményében részesül a bizalommal  ide érkező zarándok.

Ehhez mérten alakítják ki az itteni helyet, amely a mai száguldó, ideges és feszített életritmusból képes kiszakítani a mindent egyszerre birtokolni akaró 21. századi embert. Azt szeretnék, hogy Máriagyűdre érkezve legyen ideje találkozni az emberrel Istennel és önmagával, legyen ideje megnyílni egy másik Arc előtt.