Villányi látnivalók, programok; Villányi pincefalvak, Villányi borút; Szársomlyó hegy, Villányi templomok

Villány már a történelem előtti időkben is lakott volt, a szőlőművelés eredete a keltákig, illetve a rómaiakig nyúlik vissza. De nem csak a finom borok miatt olyan népszerű Villány, hanem egyéb látnivalói miatt is - cikkünkben most az 5 legkedveltebb úti célt gyűjtöttük össze:

 

 

A Villányi pincesort a köznyelv alsó pincesornak is nevezi, ugyanis fekvése mélyebb, illetve a város déli részén foglal helyet. A város többi részében is találhatók pincék – ezek azonban nem olyan jelentősek, mint a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor.

 

A pincesor nem csak a város, hanem a borturisták is egyik legkedveltebb úti célja. A pincékben magas színvonalú, udvarias a kiszolgálás. Lehetőség van ebédelni illetve vacsorázni is. A látogatók évjárat és márka szerint válogatják boraikat – így biztos, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet.

 

 

 

A Villány-Siklósi Borút, Magyarország első borútja. Még 1994-ben alapították – népszerűsége azóta is folyamatosan növekszik, ennek hatására ma már 14 településen át kanyarog a bortúra.

 

A borút lényege, hogy minőségi borokkal és ételekkel a látogatók megismerjék a helyi hagyományokat, a vidéki élet szépségeit – mindezt persze egy kis pihenés, kikapcsolódás közben. 

 

A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények várják a vendégeket.

 

 

 

Virányi Endre 1906-ban született Aradon. Már 18 évesen elkötelezte magát a festészetnek. Budapesten végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Olyan neves tanítómesterei voltak, mint Rudnay Gyulát, Aba-Novák Vilmost, Szőnyit és Csók Istvánt. Először inkább figurális portrékat festett. Később, mikor rajztanárként dolgozott Mohácson a gimnáziumban, a környező természet felé fordult. 

 

Ekkori munkásságát az itteni táj ihlette elsősorban. Később Villányba került, ott töltötte életének nagy részét. Itt szeretett bele a pannon tájba, a szőlőművelésbe. Ezek a témák számos képén megjelentek. Sokat utazott a környező országokba, a látottak és élményei szintén festésre késztették. Képein továbbra is megjelentek gyermekkori élményei: Erdély magas hegyei, a titkokat rejtő völgyek, szénaboglyák, rétek és kaszálók, betakarító emberek. 1996-ban hunyt el, Villányban temették el. 

 

 

 

A Szársomlyó (más nevei: Harsányi-hegy, Nagyharsányi-hegy) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegye.

A középhegység vonulatával nem összefüggő, nyugati irányból cukorsüveg látványú mészkő szigethegy hossza mintegy 3,2, szélessége 1,7 kilométer. Közel 300 méterrel emelkedik a Drávasík fölé. Nevébe azért került a „tar, kopasz” jelentésű „szár” előtag, mert meredek, sziklás oldalain nem tudott megkapaszkodni erdő. A felszíni karr jelenségek azért alakulhattak ki, mert a hegy anyagát képező tengeri üledék eredetű mészkövet nagy területeken nem fedi talaj.

 

Fényes Elek 1851-es Magyarország Geographiai szótára című művében azt írja, hogy a hegység felett emelkedő, cukorsüveg formájú magas hegyének tetején, láthatni egy régi vár omladékait, ahonnan Bács, Baranya és Verőcze vidékeire is felséges kilátás nyílik. Ezek a romok ma már nem láthatók. Látványos viszont a hegy Siklós felőli oldalában éktelenkedő teknő, amelyet az 1960-as években indult nagyipari méretű kőbányászkodás vájt, részben hogy ellássák alapanyaggal a közeli Beremend nagy cementművét.

 

 

 

A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már a XIV. század elején állt egy templom, melyet még 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A templom emlékét egy dűlőúti elnevezés őrzi: Régi templomföldek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le. 

 

Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt, ugyanis az ország 12 főpapja közül hét elesett Mohácson. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a település, és Villány lakossága érezhetően gyarapodott letelepedő német katolikusokkal. A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával – erre csak 1776-ban került sor. 

 

Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya.