Villánykövesd (Kövesd),  a kis Árpád-kori falu nevét az oklevelek 1290-ben említették először Kuestd, 1352-ben pedig már Kwesd néven írták. Horvátul két néven említik a falut, melyek nagyon hasonlóak a közel 750 évvel ezelőttiekhez. A belvárdgyulaiak Kovaš-nak, a töttösiek Keveša-nak hívják. A település német neve Gowisch.

 

 

Villány-Siklósi borvidék, hűvös, boltíves pincéi, a szőlészet, borászat apáról fiúra szálló titkai, évszázados relikviák, jóféle étkek, barátságos pincegazdák fogadják az ide látogatókat. Római kori leletek tanúskodnak arról, hogy évezredes hagyományai vannak a szőlő-, és bortermelésnek itt a hegyvonulat lábánál. 

A védett, műemlék pincesor az ország egyik leglátványosabb és leghagyományőrzőbb műemlék együttese, mely nem csak jellegzetes kapui színével, barátságos gazdáival, hanem még a világon egyedülállóan finom boraival is elcsábítja vendégeit. A legtöbb pince különböző borversenyen elért arany-, ezüst-, és bronzéremmel is büszkélkedhet. 

 

 

A pincefalu külön nevezetessége a Batthyány-féle pince, amely a barokk pincearchitektúrának köszönhetően egy földalatti katedrálishoz hasonlítható. Óriási fahordóival több ezer hektoliter bor tárolására alkalmas, minden év szeptemberében az Európai Bordalfesztivál megnyitóját is itt tartják. A hatalmas földalatti borkatedrális látványa és akusztikája lenyűgözi a betérő látogatót. 

 

A pincék gazdái szívesen látnak vendégül bárkit, akár csak egy rövidebb kóstolásra, akár egy hosszabb baráti, családi körben eltöltött gasztronómiai kikapcsolódásra.